A szolnoki Városháza

Már a 18. század közepén is a szolnoki főtéren állt a városháza, amely helyett 1811-ben újabb földszintes épületet emeltek erre a célra, a szolnoki vár kapujából származó köveket felhasználva. 1882-ben aztán úgy gondolta a város vezetése, ez a közház „a haladó kor szükségletének többé meg nem felelt”, így annak lebontásáról és egy modernebb székház építéséről döntött a közgyűlés.

A határozatot követően Szolnok városa nyilvános pályázatot hirdetett a tervek elkészítésére, amelyben megszabták a programot is: „a műszaki és művészi jogos igényeknek megfelelő városháza jellemzetes homlokzattal bíró egy emeletes épület legyen”. Nagy hangsúlyt fektettek a jövedelmezőségre, így az emeleti részre irodákat, a földszintre pedig üzlethelységeket terveztek „a már meglévő három bolt mellé, még tíz bolti helységet”. Ezek bérbeadásából ugyanis – számításaik szerint – 7400 forint bevétel várható, így az építkezéshez szükséges 104.640 forintos kölcsön (32 évre és 7% kamattal) bátran felvehető. A kiírásban az is szerepel, hogy a polgármesteri iroda területe 36-40 m2-es legyen, a nagyterembe nyíljon és rendelkezzen előszobával, a 200 képviselő számára kialakított közgyűlési helység pedig „táncteremül is használható legyen”. Ezen kívül az egész épület alatt pince tervezendő, de szükség van okmánytárra, iktatóra, sőt, egy 10-15 főre méretezett toloncszobára is.

 

Az 1884-ben átadott városháza épülete
Az 1884-ben átadott városháza épülete a Kossuth téren

 

Az 1882. március 19-i helyi lapok már arról tudósítanak, hogy a beérkezett tíz pályamű megtekinthető a városházán „annál inkább, mert a polgármester a legnagyobb előzékenységgel mutatja és magyarázza azokat”. A tervbíráló bizottság végül Makay Endre budapesti építész „Célszerű” jeligéjű tervét javasolja, melyet az április 5-i közgyűlésen elfogadnak, így hamarosan megkezdődhetnek a régi épület bontási munkálatai.

Az új városháza alapköve 1883. szeptember 2-án délelőtt 10 órakor „ünnepélyesen letétetett”, méghozzá egy időkapszulával együtt! Az alapkőben elhelyezett tárgyak listáját Botár Imre, a Verseghy Gimnázium egykori tanára közölte először, feljegyzései alapján mind a mai napig ott pihen az új székházról és annak építéséről szóló okirat, de „… ezen okmányon kívül még sok dokumentumot helyeztek a fülkébe a város akkori viszonyairól. Elhelyezték a város háznévsorának egy példányát, az 1880., 1881., 1882. évi polgármesteri jelentések egy példányát. Továbbá a város pecsétjeinek és az Alcsi birtokosság pecsétjének lenyomatát, az elbontott régi városháza fényképét. Azután az új városháza építésére vonatkozó képviselőtestületi határozatokat, a ferencrend tagjainak névsorát, a helybeli lapok (ú.m. Tiszavidék, Jász-Nagykun Szolnok, Szolnoki Híradó) legutolsó számainak 1-1 példányát. Végül pénzdarabokat, amelyeket az elbontott városháza alapkövében találtak.”

Az 1811-ben elkészült korábbi közház alapjaiban ugyanis „egy darab arany, több rendbeli ezüst és rézpénz, továbbá bankjegyek találtattak, amelyek az új épület alapjába helyeztettek el.” Ezek közül különösen a Mária Terézia tallér fontos, mivel ez alapján feltételezhető, hogy az 1811-ben emelt székház elődje valamikor 1740-80 között épült. Ezen kívül fennmaradt egy latin nyelvű szöveg Verseghy Ferenc édesapjával kapcsolatban, amelyből kitűnik, hogy „Verseghi János a városháza közelében 1749-ben Szt. Rókus tiszteletére egy kis kápolnát építtetett”. A 18. századi közházat tehát 1740-48 között emelhették.

 

Az 1811-ben épült városháza földszintes épülete
Az 1811-ben épült városháza földszintes épülete

 

De térjünk vissza 1883-ba. Az egyik helyi újság részletesen beszámol arról is, hogyan kívánták megőrizni az utókor számára az alapkőben elhelyezett okmányokat és tárgyakat. Ludvig Kálmán, „szolnoki régi – és szakmájában igen kitűnő – bádogosmester […] csinos szekrényt s pléhdobozt mutatott be a városházán és az a letételre el is fogadtatott”. És hogy hol található az alapkő? Nos az 1883. szeptember 5-i közgyűlés jegyzőkönyve pontosan meghatározza ezt is: „a városháza főbejáratának baloldali 5-ik pillérjének aljában levő fülkében”.

Az új székházat 130 évvel ezelőtt, 1884-ben adták át. Az alapkőben elhelyezett okmány zárószavai: „Adja az ég, hogy ezen közház városunk felvirágzásának és lakosai boldogságának tanúja legyen!” Nos Uraim, hajrá!

 

HG

 

További érdekességek a városházáról: a Damjanich János Múzeum honlapján:

http://www.djm.hu/media-es-dokumentumtar/hanganyagok.html

 

Felhasznált irodalom:

Kaposvári Gyula: Szolnok képekben, Szolnok, 1984.

Kaposvári Gyula: 100 esztendeje helyezték le a mai városi tanácsháza alapkövét, Szolnoki Közélet III. évf. 2. sz. 1983. június

 

Képek:

Kaposvári Gyula: Szolnok képekben, Szolnok, 1984.

Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára: http://kepeslaptar.vfmk.hu

Hozzászólások

hozzászólás